Vízminőségre alapozott tápoldatozás

24 április 2019
  • Whastsapp

Vízvizsgálat: a sikeres termesztés alapja

 
 

Minden felszín alatti és felszíni vízforrásból, vagy akár a vezetékes hálózatról származó víz tartalmaz oldott ásványi sókat, földrajzi elhelyezkedéstől, vízforrástól függően eltérő arányban és mennyiségben. Nincs tehát két egyforma minőségű vízzel öntöző kertész. Az öntözővíz ásványi összetétele és az ezekkel összefüggő egyéb tulajdonságai (EC, pH, keménység, mérgező elem-tartalom stb.) befolyásolják a műtrágyaválasztást, a vízkezelési módot (pl. savazás), illetve hatással vannak az öntözőrendszer élettartamára, összességében pedig a költségekre.

A legtöbb termesztési és élettani probléma kiváltó oka az öntözővíz minősége. A műtrágya és a víz gondosan beállított egyensúlyával elérhető, hogy a tápanyagutánpótlás eredménye optimális legyen.  Ugyanis a vízminőség minden öntözés alkalmával befolyásolja a tápanyag-felvehetőséget, ezért érdemes hozzá igazítani a tápoldatozást. Ha vízminőséghez igazított tápoldatozással dolgozik, a növény mindig az optimumot kapja, ezért gyorsabban és szebben fejlődik, és nincs feleslegesen kijuttatott műtrágya.

Mivel az ásványi alapanyagok ára és a szállítási költségek folyamatosan emelkednek, a műtrágya költsége meglehetősen magas lehet. Ha túl kevés műtrágyát használunk, akkor azt a termés minősége és/vagy mennyisége sínyli meg. Ha túl sokat, akkor terheljük a környezetünket, élővizeinket, illetve feleslegesen költekezünk.

Ezt tudva, a termelés biztonsága érdekében érdemes először vízvizsgálatot végeztetni, és a víz összetételének, illetve a termeszteni kívánt növények fejlettségi fázisának megfelelő műtrágyát alkalmazni. Az öntözővíz minőségére a laboratóriumi öntözővíz-vizsgálat ad választ. Ennek eredménye tartalmazza az összes oldott sótartalomra utaló elektromos vezetőképességi mutatót (EC), a növények számára tápelemet jelentő nitrátok, szulfátok, foszfátok, kálium, mangán, bór, stb mennyiségét, vagy egyéb specifikus anionok (elsősorban hidrogénkarbonátok, kloridok és szulfátok) és kationok (elsősorban a nátrium, a magnézium és a kalcium) koncentrációját, valamint a savasság-bázikusság mértékét kifejező pH-t.

Mi van a vízben?

Egyes vizek klórtartalma olyan magas lehet, hogy az már káros egyes növények fejlődésére. Figyelem: a vezetékes víz „klóros szaga” nem jelenti automatikusan, hogy magas a klórtartalma az ilyen víznek. A „klór jellegzetes szagától” mentes kútvíz gyakran sokkal magasabb klór-szinttel rendelkezhet, mint a vezetékes víz. Amíg a klór kimosható a talajból, közegből, a nátrium felhalmozódik, rontja a talajszerkezetet, gátolja a kálium és más kationok felvételét. Gyakran a sekély kutak több nátriumot tartalmaznak, ezért célszerű a második vízzáró réteg alatti vízből öntözni, vagy az esővizet is hasznosítani. Néhol az öntözővizek jelentős mennyiségben tartalmaznak vasat is, de ez ebben a formában a növény számára nem felvehető. Ettől viszonylag könnyű mentesíteni a vizet: tározóban felfogva, és onnan visszaszivattyúzva az öntözőrendszerbe (A vasionok levegővel érintkezve vasoxid – rozsda – formájában kicsapódnak).
A hazai öntözővizek esetében a legtöbb gondot a magas hidrogénkarbonát-tartalom okozza. Amellett hogy emeli a talaj pH-ját, az EC-t, ez a felelős lehet a vízkeménységért is. Kemény víz használatakor egyes tápelemek a növény számára felvehetetlenné válnak és hiánytünetek alakulhatnak ki. A kemény víz az öntözőrendszer dugulását okozó vízkőképződésért is felel. A kemény öntözővízben egyes műtrágyák rosszul oldódnak, a benne lévő tápanyagok nem kellően hasznosulnak. A fel nem oldódott tápanyagok a törzsoldat-tartály alján vagy az öntözőrendszerben maradnak, eltömődést okoznak, vagy felhalmozódnak a közegben, mígnem a tápelem-arányok teljesen felborulnak, hiánytünetek vagy mérgezési tünetek lépnek fel. (A mikro- és makroelemek felvételének egyaránt kedvező pH-szint a legtöbb növény esetében 5,8 és 6,5 közötti). A folyamat visszafordíthatatlanná válik, végül a növény akár el is pusztulhat.

Mit tegyek, ha rossz minőségű az öntözővizem?

Vízvizsgálat nélkül többnyire csak a végeredményből gondoljuk, hogy valami nincs rendben. Ha azonban megvizsgáltatjuk öntözővizünket, lehetőségünk van annak javítására: keveréssel (esővíz, csapvíz), savazással, de legjobban a megfelelő műtrágya megválasztásával.

Ha tiszta alapanyagokból készülő, szennyezőanyagoktól mentes, nehézfémeket nem tartalmazó műtrágyát használunk, sokat tehetünk a növényeink egészségéért és öntözőrendszerünk kifogástalan működéséért, hosszú élettartamáért.

Javasoljuk, hogy a saját termesztési körülményeire, vízminőségére szabott, szakszerű és takarékos tápanyag-utánpótlási tervet valósítson meg, hogy piacos, jól értékesíthető terményt neveljen!

Ismerje meg új termékünket!

A Nova PeKacid nitrogén-, nátrium- és klórmentes, erősen savas kémhatású (pH = 2,2) kristályos szerkezetű műtrágya, amellyel kiváltható a hagyományos foszforsav. Könnyebb, biztonságosabb és hatékonyabb tápoldatozást tesz lehetővé.

Használata meszes talajon és/vagy magas hidrogénkarbonát-tartalmú, kemény öntözővíz használata esetén javasolható. Talaj nélküli közegben történő növényházi termesztésben, illetve szabadföldi kultúrák fejtrágyázására használható.

Erős savazó hatásának köszönhetően a Nova PeKacid megakadályozza az öntözőrendszer eltömődését, javítja a tápanyagok hasznosulását. Segít az eltömődött öntözőrendszer tisztántartásában, feloldja a meszes blokkokat.   A Nova PeKacid csökkenti az öntözővíz pH-szintjét, a növények számára felvehetővé téve annak ásványianyag-tartalmát. Savassága révén keverhető egy tartályban kalciumot és magnéziumot tartalmazó termékekkel, a magas foszfortartalom ellenére is. 

 

Helyzetre szabott szaktanácsadás

Az ICL szaktanácsadói a helyszínen azonnali talaj-pH- és sótartalom- (EC-) vizsgálatot végezhetnek, amiből többé-kevésbé következtetni lehet az öntözővíz-minőségre is. Pontos tápanyag-utánpótlási és technológiai javaslatokat azonban csak laboratóriumi vízvizsgálat eredményei alapján lehet adni. Szaktanácsadóink a vízminőség alapján díjmentesen elkészítik Önnek személyre szabott, vízoldható műtrágyáinkra kidolgozott tápanyag-utánpótlási javaslatot, és termesztéstechnológiai kérdésekben is rendelkezésre állnak.

FIGYELEM! Laboratóriumi vízvizsgálatra a vízmintát 0,5-1 literes, színültig töltött (légbuborékmentesen feltöltött) palackban, fontosabb adataival ellátva juttassa el vízvizsgálatot végző laboratóriumba!

Többéves hazai termelői tapasztalatok bizonyítják, hogy a vízminőség-vizsgálat alapján kidolgozott növényre és kertészetre szabott tápoldatozási receptúrákkal, az ICL vízminőséget figyelembe vevő csúcsminőségű műtrágyáival biztonságos és gazdaságos termesztés valósítható meg. Ne feledje! A sikeres tápoldatozás alapja a vízvizsgálati eredményre alapozott tápanyag-utánpótlási terv. Az ICL egységes alapműtrágyát és vízminőséget is figyelembe vevő professzionális tápanyag-utánpótlási receptúrát készít Önnek.

Spóroljon a műtrágyák mennyiségén a pontos - növénykultúrára és kertészetre- szabott tápoldatozási javaslattal!

Ismerje meg a vízminőségét a későbbi problémák elkerülése érdekében! Az öntözővíz pontos kémiai tartalmának elemzése kulcsfontosságú. Beszélje meg előzetesen a tápanyagutánpótlási terv minden lépését az ICL Specialty Fertilizers szaktanácsadójával, egy ingyenes, személyre szabott tanácsadás során!

Amennyiben kérdése merül fel, vagy szaktanácsot szeretne kérni, keresse szaktanácsadóinkat az alábbi elérhetőségeken:

Dísznövénytermesztőknek:

Gócza Szabolcs
szaktanácsadó, Kelet-Magyarország
+36 30 5259429
szabolcs.gocza@icl-group.com

Mayerhoffer Attila
szaktanácsadó, Nyugat - Magyarország
+36 30 3961252
attila.mayerhoffer@icl-group.com

Zöldség gyümölcs és szántóföldi termelőknek:

Rácz Gábor
szaktanácsadó, zöldség-gyümölcs és szántóföldi növények
+36 30 4881479
gabor.racz@icl-group.com