Cserebogár pajor ellen

 

A gyepben a nagyobb kárt a májusi (Melolontha melolontha) és a júniusi cserebogár (Amphimallon solstitialis) okozza. A kifejlett cserebogár imágó 13-15 mm hosszú, vörösesbarna fedőszárnyú bogár. A lárvastádiumokat a rovar igen gyakran a gyep talajában tölti.

Milyen problémákat okozhat?

  • A kifejlett cserebogár petéit május-júniusban helyezi a talajba, a kifejlődő lárvák szeptember végéig a fű gyökerein táplálkoznak. Novemberben a cserebogárpajorok a talaj mélyebb rétegeibe húzódnak, és nyugalmi állapotba kerülnek. Tavasszal újból a felszín közelében, a gyep gyökereit rágva táplálkoznak. Két-három év alatt fejlődik ki.
  • A bogarak rágó kárképe rajzáskor feltűnő, ilyenkor a kert fáinak, bokrainak, virágainak friss hajtását, leveleit lerágják, míg a pajorok kártétele csak később, a nyár folyamán válik leginkább szembetűnővé. Föld alatti életmódjuk miatt csak akkor vesszük őket észre, ha már a növények gyökereit elrágták. Kezdetben a gyep fokozatosan elvékonyodik, sárgul, legyengül, később a felületen elszórtan szabálytalan elhalt foltok keletkeznek. Tömeges kártételnél a foltok megnagyobbodnak, összemosódnak, a teljes gyepfelszínen a lankadás tüneteit észleljük.

 

Javaslatok

 

  • A védekezést a bogarak elleni eredményes védekezésre kell alapozni. Áprilistól-júniusig a rajzó bogarak a talajba helyezik tojásaikat, melyekből néhány nap múlva kibújnak a fiatal lárvák. Ha rajzáskor a bogarak szaporodását, tojásrakását nem sikerült időben gyérítéssel, csapdázással megakadályozni, akkor a lárvák ellen már csak speciális parazita gombákat tartalmazó készítményeket, illetve széles hatásspektrumú, erős talajfertőtlenítő szereket lehet alkalmazni.
  • Augusztus-szeptemberben ismét fordítsunk kivételes figyelmet a gyepre, módszeresen keressük a pajorok jelenlétére utaló lankadó foltokat. Árulkodó jel lehet a madarak tömeges megjelenése, amelyek kaparásukkal másodlagos kárt is okozhatnak.